Idén sem úszta meg a történelmi mélypontot a forint, november végén 372-nél is járt az euró jegyzése. Így másfél évig húzta a magyar deviza az újabb lélektani szint átlépése nélkül, de ezzel is felemás éve volt a feltörekvő piacon, a régióban sem volt egyértelműen alulteljesítő.
Utoljára 2008-ban fordult elő Magyarországon, hogy az államháztartási hiány és az ország külső (folyó fizetési) mérlege egyaránt deficitet mutasson. Az ikerdeficitnek hívott jelenség az idén a második fél évben rendkívül élesen köszöntött be újra. Az egyensúly megbomlását külső sokkok mellett éppen az állam extrém kiköltekezése okozza.
Elképzelhető, hogy pár éven belül Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé taszítva ezzel az Egyesült Államokat. A növekedés egyértelmű politikai és katonai ambíciókkal is párosul, a Kínai Kommunista Párt befolyása már most is tapintható a Távol-Kelettől egészen Afrikáig, Nyugat-Európáig. Bár az Egyesült Államok egyértelműen veszít befolyásából, ahogy az ázsiai nagyhatalommal való rivalizáció egyre intenzívebb lesz, még hosszú évtizedek kérdése lehet, mire Kína kulturális, katonai és politikai téren is dominánssá válik a világon – már ha valaha bekövetkezik egyáltalán ez a kimenetel.
A 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem látott pusztítást okozott a gazdaságban a koronavírus-járvány hatása. A GDP hatalmasat esett a legtöbb országban, a részvénypiacok összeomlottak, majd főnixként éledtek újjá, miközben az ingatlanszektor is megremegett. Olyan dolgok történtek idén, amiket senki sem gondolt, hogy bekövetkezhetnek.
Homályosan, de talán még fel tudjuk idézni azt, amikor a sok turista miatt nem lehetett asztalhoz jutni sehol a belvárosban, és amikor lasszóval kergették a szállodákba a munkaerőt. Talán azt sem felejtettük el teljesen, hogy havi 120 ezer forintért másfél szobás felújított lakást nemhogy a belvárosban, de még a peremkerületekben sem lehetett bérelni, milliós négyzetméterár alatt pedig 0 találatot dobtak ki a keresőoldalak ezekre a szép állapotú eladó lakásokra. Aztán jött 2020 márciusa és a felsoroltakból már semmi sem lett igaz. De vajon még meddig?
48 év után gazdaságilag is kilép az EU-ból az Egyesült Királyság, miközben a koronavírus-válság példátlan módon közös adósságvállalásra készteti a bent maradó 27 tagállamot, és egy szigorú jogállamisági mechanizmust is hozzárendel a masszívan megemelt pénzosztáshoz – mindez jól mutatja azt, hogy mennyire a kettősség jegyében zajlott a 2020-as év az Európai Unióban. Egyszerre láthattunk ugyanis a dezintegrációra utaló jeleket (például Brexit, költségvetési vétó a véglegekig feszített politikai-ideológiai viták mellett) és olyanokat is, amelyek a mélyebb integráció felé mutatnak (például helyreállítási alap, 2030-as klímacél, elinduló Európai Ügyészség, ESM-reform). A mérleg nyelve afelé billen, hogy a súlyos viták mellett is előrelépett az integrációban az EU és közben biztosnak látszik: 2021-ben is súlyos vitákra számíthatunk, főleg jogi fronton.
Az emberek örökké otthonról fognak dolgozni, az utazások megszűnnek, az olaj iránti kereslet eltűnik és a globális irodapiac is összeomlik. A sor szabadon folytatható, de az biztos, hogy a Covid kezdete óta rendszeresen jelennek meg ilyen és ehhez hasonló előrejelzések a járvány utáni időszakra vonatkozóan. Természetesen nem állítjuk, hogy a járvány mindenfajta hosszútávú, strukturális változás nélkül fog eltűnni az életünkből, de mint minden esetben, most is érdemes az érem mindkét oldalát nézni. Lássuk, milyen változásokat hozott eddig a home office elterjedése a piaci szereplők életére nézve, és vajon milyen változásokat fognak hosszabb távon okozni a most elindult folyamatok.
Az idei év legfontosabb politikai eseménye az amerikai elnökválasztás volt, amely gyakorlatilag az egész naptári évre rányomta a bélyegét. Az idei elnökválasztás ráadásul több szempontból is precedens nélküli volt: az egyik ilyen szempont a koronavírus-válság volt, ami miatt a korábbiaknál sokkal nagyobb volt a levélszavazatok aránya. A másik szempont pedig az, hogy az amerikai elnökválasztások történetében rég volt ennyire eltérő a két jelölt világképe, az elmúlt évtizedben induló polarizáltság tovább erősödött.
Kevesebb bankra, nagyobb hatékonyságra, alacsonyabb működési költségekre, élesebb versenyre és méltányosabb ügyfélárazásra van szükség a magyar bankszektorban – mantrázza lassan egy évtizede a hazai pénzügypolitikai elit. A Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank 2020-ban elindított összeolvadásával mindez végre látványosan is megkezdődhet.
A globális koronavírus-járvány alaposan átalakította az életünket, és felgyorsított olyan folyamatokat, amelyek már a válság előtt elindultak, a pandémia miatt viszont néhány hónap alatt több területen akkora ugrás történt, amelyet békeidőben évek alatt tehettünk volna meg. A digitális transzformáció mostanra megkerülhetetlen, szinte minden vállalat működését érinti, már nem csak nice to have fícsör, hanem a túlélés záloga. 2020 egyik kulcsszava a digitalizáció.
Senki nem gondolta volna, hogy 2020-ban a kormány ekkora lendülettel fog neki az egészségügy átalakításának, a járvány azonban természetesen erre is hatással volt. Látványos béremelés, hálapénz-kivezetés, új szolgálati jogviszony, majd némi visszavonulás: csak néhány ügy, amivel igazán sokkolta az érintetteket a kormány.
Hosszú idő után 2020-ban ismét emelkedik Magyarország GDP-arányos államadóssága, sőt, a tíz éve kezdődött harc szinte teljes eredményét elviszi a koronavírus-járvány. Ehhez az is hozzájárul, hogy kifejezetten erősen tartalékolt az állam, vagyis a 2021-es év sokkal könnyebbnek ígérkezik, és ismét csökkenhet az adósságunk.
Áprilisban olyan esemény történt, amire még valószínűleg évekig, ha nem évtizedekig fognak emlékezni a befektetők, egy rövid időre negatívvá vált az olaj ára. Ez nem csak egy ritka esemény volt, hanem olyasmi, ami azelőtt még soha nem fordult elő az olaj történelmében, így valószínűleg tankönyvi példa is lehet arra, hogy a tőzsdéken valóban bármi előfordulhat. Egyeseknek ez volt élete napja és olyan nyereséget értek el pár óra alatt, amiről a legtöbben csak álmodoznak, de olyanok is voltak, akik elveszítették a vagyonukat. Az olajra mindig is jellemzőek voltak a drámai kilengések, de a negatív olajár eddig nem volt benne a pakliban. Érdemes sorra venni, hogy mi is vezetett ehhez a drámai naphoz és mi történt a kereskedés alatt, hiszen valóban történelmi eseményről van szó. Bemutatunk egy sikertörténetet és egy horrorsztorit, mindkettő megfilmesítésért kiált, végül levonjuk a tanulságokat.
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
Az idei év egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a magyar 5%-os növekedés volt. A GDP bővülésének erős kontrasztot adott, hogy a világgazdaságban, de különösen Európában érdemi lassulást láthattunk. Így 2019-ben történelmi csúcsra ugorhatott az eurózónával szemben növekedési előnyünk.
Nehéz egyértelműen kijelenteni, hogy 2019 a kereskedelmi háború éve volt, hiszen az amerikai-kínai kardcsörtetés évek óta zajlik kisebb-nagyobb intenzitással. Egyelőre igazán pusztító háborúról sem beszélhetünk, a felek eddig rendre visszafordultak az igazán fájdalmas lépések előtt. Az viszont biztos, hogy a kereskedelmi feszültségek még évekig velünk maradnak, még úgy is, hogy az év végére körvonalazódik egy fegyverszünet esélye. Éppen ezért nem túlzás azt állítani, hogy a kereskedelmi háború volt az idei év egyik meghatározó sztorija gazdasági és piaci szempontból is.
Elképesztően izgalmas éven van túl a Tesla, amelynek végére nem csak azt bizonyították be az amerikaiak, hogy megtanultak elektromos autókat gyártani, hanem azt is, hogy ezzel képesek pénzt is keresni. A befektetők pedig díjazták mindazt, amit Elon Musk és csapata véghezvitt, ma már többre értékelik a Teslát, mint bármelyik másik prémiumautó-gyártót a világon. Ugyanakkor a verseny most válik csak igazán izgalmassá, a Teslának hatalmas erőfeszítéseket kell majd tennie azért, hogy megőrizze részesedését az elektromos autók piacán.
Kevesen látták jönni azt a nagy ralit, ami idén zajlott a világ tőzsdéin, komoly ellenszélben (kereskedelmi háború, Brexit stb.) emelkedtek felfelé a részvénypiacok, év közben több alkalommal megdöntve a korábbi rekordokat. Érik már egy korrekció, de a múltbeli példák és az elemzők várakozásai alapján 2020-ban is folytatódhat az emelkedés.
A 10+10 milliós CSOK 2016-os bevezetése után idén újabb szintet lépett a kormány családtámogatási politikája. Olyan új fogalmakkal ismerkedtünk meg, mint a babaváró hitel, a falusi CSOK vagy az újautó-támogatás. Bár óriási ösztönzőket tartalmaz a program (a most családot alapító leendő nagycsaládosok akár 28+15 milliót is kaphatnak), egyelőre korai lenne sikeresnek és eredményesnek nyilvánítani a programot, a demográfiai adatokból ugyanis a házasodási kedvet leszámítva egyelőre nem látszódnak fordulatra utaló jelek.
Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt. A legsikeresebb sztrájkot az Audinál tartották, de összességében a versenyszféra egészében igen jelentős béremelést tudtak kiharcolni a munkavállalók. De mire számíthatunk jövőre?
A hatóságok lecsaptak az Utolsó Védvonalra.
Elon Musk szerint egyértelmű a válasz.
Az átláthatóságról szóló törvényjavaslat verte ki a biztosítékot.
Keményet üzent az amerikai elnök.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
